A három tök és a lecsó

Lecsó. Örök klasszik a magyar konyhában. A sikeres Disney film után pedig már tudom, hogy a franciák is kedvelik. Csak egy kicsit másképp. A hazai és a francia félét kevertem ma össze. 

Nem sok francia receptet olvastam hozzá csak megnéztem, hogy úgy alapjáraton miket tesznek bele, arra jutottam mindent... szóval megálmodtam inkább a magamét.

Szóval a piacról ezzel a zsákmánnyal hazatérve estem neki a sült lecsómnak.

Paradicsom helyett inkább egy sűrített formát választottam, hiszen sütés közben kevésbé eresztene levet, mint főzéskor, legalábbis erre számítottam.

Paprika a magyar ízekért, a répa meg csak úgy... meg mert van otthon egy törpe nyúl és rá is gondolunk. A padlizsán és a cukkini már alap szinte, hogy kerül valamilyen formában az asztalra. A sütőtök viszont merész húzás volt. Emlékszem mennyire rosszul voltam az édes illatától még az oviban, de valamiért ő megtetszett, meg lassan itt az ideje esélyt adni neki.

Szép vékony szeletekre vágtam mindent, már amennyire az idegeim engedték. Maradt egy kis sütőtök is meg egy kis padlizsán, nem sok de valamire még jó lesz.

A tepsibe bele a paradicsom, abba pici szeletekben egy gerezd fokhagyma és só, bors plusz egy kevés chili - mert miért is ne?

Majd jó szorosan bele a zöldség szeletek is. A művészi vénám elhagyott, ezért csak így sikerült.

A paprikával bajban voltam, mert nem lett kellően vékony, így inkább felapróztam és csak tetjére és kisebb résekbe szórtam. De ha már ezt tettem, akkor már egy kis újhagyma szár is került rá. 

Megismételtem a só, bors kört a tetéjere.

Ezután rá az alufólia és az előmelegített sütőben landolt, majdnem egy teljes órára 190 fokon. Miután kivettem megkapta a chili szórást is éééééés that's it. Pompás lett.

Tabbouleh

A tabbouleh egy eredendően Libanonból származó recept, aminek rengeteg változata bukkan fel az interneten - feltételezhetően nekem sem az eredetit sikerült elkészítenem, na de így se lett rossz. Ránézésre egy főleg zöld színnel domináló köret-salátát látunk, inspisációért itt érdemes nézelődni.

A főleg petrezselyem alapú köretet lehet bulgurral, kuszkusszal, qunioával (és még ki tudja mivel) készíteni, én egy kuszkusz-os verziót álmodtam meg.

A kuszkusz elkészítése igen egyszerű, főzni sem kell és mindössze néhány percet vesz igénybe, ezt innen tanultam.

1:1 kuszkusz:víz aránnyal dolgozva összekevertem az előre megsózott és kissé borsozott kuszkuszt (250 g) a forró vízzel és egy kanál olívaolajjal, majd lefóliázva állni hagytam néhány percig amíg magába szívta a folyadékot és megkaptam a pergős végeredményt.

A további hozzávalók: 1/2 kg paradicsom, egy negyed kígyóuborka, 2 szál csemegehagyma, két csokor petrezselyem, fél citrom (és a reszelt héja), bors, 2 kanál olívaolaj (az erős paprikát végül nem mertem beletenni, még csak ismerkedem a csípőssel).

A zöldségeket és a petrezselymet apróra feldaraboltam, a citrom héját belereszeltem, levét kinyomkodtam, került rá egy kis frissen őrölt bors és két kanál olívaolaj, majd beleöntöttem az elkészült kuszkuszt, összekevertem és... voilá! Néhányszor 10 perc alatt egy illatozó, friss, zöldséges ámde tápláló tabbouleht kaptam, amely köretként is jó lesz a sült csirkecomb mellé, de akár egy esti éhségrohamnál önmagában is megállja majd a helyét

Francia tejszínes burgonya

Bár általában igyekszünk száműzni a burgonyát és inkább zöldségekkel helyettesíteni, időnként belefér egy ehhez a szolíd tejszínes csodához hasonló köret.

A hozzávalók: 1 kg burgonya, 5 dkg vaj, 2 dl főzőtejszín, só, bors és szerecsendió általában megtalálhatók otthon, de legalábbis nem igényelnek különösebb utánajárást.

A burgonyát meghámoztam, és nagyon vékony karikákra vágtam - mintha chipset készülnék sütni - ezzel el lehet szórakozni egy darabig, főleg nagyobb mennyiségnél (persze megfelelő szeletelő eszközzel lényegesen egyszerűsödhet a dolog).

Miután a krumpli szeletek vigyázzba álltak, összekevertem a megolvasztott vajat a tejszínnel, sóval, borssal és egy kis frissen reszelt szerecsendióval, hozzákevertem a krumplihoz, beleöntöttem egy nagy tűzálló porcelántálba, díszítésnek kapott egy kis bazsalikomot és néhány koriandermagot.  Majd ment is a sütőbe 200-220 °C-ra 45 percre alufóliával befedve. 45 perc után a fólia lekerült, reszeltem rá sajtot és még 15 percig pirítottam 180-200 °C-on.

A végeredményben a krumpli néhol kicsit kemény maradt, nem ártott volna neki még egy kis idő a fólia alatt párolódni.

Az ételfotózási tehetségem ugyan bőven hagy kívánnivalót maga után, de öszességében egy igen ízletes, kissé krémes köretet kapunk, ami bármilyen sült húshoz megállja a helyét, most ez épp egy citromos-kakukkfüves sertéscomb szelet volt.

Popeye új kedvence

Elég gyakran előfordul velem, hogy hiába van tele a hűtő megannyi elkészített finomsággal, tökre valami másra vágyom... Ma este is ez történt. Bent pihen a fehérbab leves, meg a sült csirke coleslaw salátával és akkor megszólal a fejemben a Monty Phyton remastered film örökzöldje 'and now for something completely different'. Ez lett belőle.

Nem több mint egy óra alatt a megálmodással, a főzéssel, a sütéssel együtt készült el, ez a rakott spenótos tészta dolog. Jelentem elvarázsolt.

Elkészítése pedig még a pofonnál is egyszerűbb. Margarinon pirított 4-5 fokhagymára borítottam a fagyott spenótt téglát (én jobban szeretem, ha inkább szálásabb a spenót, mint nem), közben forrt a víz és benne a tészta szigorúan csak 'al dente' módra. Aztán mikor már a spenót sem tömb, mehet bele a tejszín, ebből a két deci soknak bizonyult a 450g-os kiszerelésű spenóthoz... ezért kicsit folyósabb lett az ideálisnál, de még pont nem zavaróan. A tejszín után kapott egy kis mascarponét is, de ez igazán nem fontos, sima spenót tökéletesen megteszi, ízlés szerinti fűszerezéssel, jelen esetben ez csak só.

Mikor minden kész előkerül a tepsi és egy réteg tészta egy réteg spenót váltogatja egymást, amíg csak akarod, de a teteje spenót legyen. Erre mehet a reszelt sajt és 180 fokon 25 perc alatt meg is kapjuk a vacsinkat.

egy óriási sült virág...

Az történt, hogy kimondhatatlan zöldség hiányban szenvedtünk, köszönhetően a karácsonyi süti habzsolásoknak. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi héten a sült krumpli is élt a privilégumainak és többször került az asztalra, mint az megengedett volna. De legalább sose este 10 után... oh wait...

Na szóval, zöldség kell a belekbe. De mi? Tél van, az ilyen vizes, felfújt dolgok gyorsan kizárásra kerültek. Semmi tökféle, no padlizsán, no cukkini, no uborka... se egy jó paradicsom ilyenkor. Úgyhogy a két virág közül (brokkoli vagy karfiol) a véletlen és a piacon az első látásra szerelemtől vezérelve haza került egy szép kis karfiolka.

Persze ötlet, hogy miként lehetne hasznosítani pontosan még nem született hozzá.

Leves? Panírozva? Párolva?

Eeee... túl snassz.

Mit tesz ilyenkor az ember? Pláne az egyetemista... elfelejti, hogy voltak valamiféle tervei ... aztán random böngészés közben szembe jön a "check Chili & Vanilia blog out". És én checkkeltem is. További görgetés után pedig a random a négyzeten és a szerencse csodája, erre a bejegyzésre kerülök:

"1.Szép, friss, hófehér, közepes méretű karfiolfejet válasszunk. A külső leveleit és a torzsa nagy részét vágjuk le, de úgy, hogy mindkettőből maradjon egy kicsit, azzal együtt fogjuk főzni (a végén a karamellizálódott levelek a legfinomabbak).

2.Keressünk egy akkora lábast, amiben kényelmesen elfér majd az egész karfiolfej. (Esetleg kettő kicsi).

3. Töltsük meg a lábast vízzel, és forraljuk fel. A vízbe tegyünk gazdagon sót, kb. 3 dkg vajat (ettől lesz különösen szaftos és édes a zöldség). Ez a minimál program, később, ha gyakran készítjük, variálhatunk a főzővíz ízesítésén is (pl. fehérbor, babérlevél, kurkuma stb.)

4. Helyezzük a forró, sós, lobogó vízbe az egész karfiolt. Főzzük kb. 15 percig, vagy addig, amíg egy éles kést könnyen bele tudunk szúrni. Közben kapcsoljuk be a sütőt, és melegítsük elő a legforróbb fokozatra, 250-260C-ra.

5. Szűrőkanállal emeljük ki a karfiolt, majd konyhai papírtörlővel itassuk le amennyire csak tudjuk. (A főzővizet ne öntsük ki, zseniális, kellemes ízű alaplevünk lett, simán készíthetünk belőle azonnal egy levest).

6. Az előfőzött karfiolfejet helyezzük egy sütőpapírral borított tepsire. Locsoljuk meg 2-3 evőkanál olívaolajjal. Tegyük be a sütőbe, és süssük 35 percig. Ezt persze érdemes kitapasztalni, a pontos sütési idő nyilván sütőfüggő. Akkor jó, amikor egyenletesen megpirult, és egy-két sötétebb, karamellizált folt is van rajta." - Mautner Zsófi

Az már csak az eset pikantériája, hogy sütés közben feledkezzünk meg arról, hogy épp élelmet készítünk el saját magunk számára... így a 35 percet húzzuk el (AKA értelmezzük) circa 50 percnek. De no para. Az eredmény ezúton is egy omlós virágocska lett.

A forrongás közben kapott pár babérlevelet maga mellé, és olivaolaj helyett a kókuszolajjal improztunk. A kissé megpirult fekete részek pedig nem bizonyultak kesernyésnek, ergo az 50 perc sem túl sok. Nem gondoltuk túl a szósz dolgot, az egyszerű de nagyszerű spar budget majonézt hívtuk szolgalátba az elfogyasztáshoz.

Nekem bejött. 10 pont.